Barátnők

Nem nagyon tudom, mi ez, amit érzek.
Már több éve vagyunk itt egymásnak és megéltünk már pár hullámvölgyet, de ennél messzebb még sohasem éreztem őt. Egyszerűen minden szavunk és gondolatunk ütközik a másikéval. Egy barátot szoktak tisztelni is, nem? Mert én már semmi tiszteletet nem érzek iránta.
Hiába idősebb nálam, néha olyan, mint én három évvel ezelőtt - és hát mondanom sem kell, nem arra az időszakomra vagyok a legbüszkébb. Egyszerűen nem akarom tudni, amit mond, mert csak felidegesítem magam. Képes akkora ostobaságokat mondani és tenni, hogy feláll a szőr a hátamon. Tudjuk, hogy én a kelleténél picit konzervatívabb és szögletesebb vagyok (természetesen nem, én gondolkozom és cseleszem a világon a legjobban), de ez már nekem picit túlzás. Nem tud elszakadni az extől, aki megcsalta és tönkretette, már lassan fél éve hallgatom ugyanazt a szöveget. Fél éve esik vissza ugyanoda minden egyes nap. Fárasztó. Neki jobban, de nekem is. Az a különbség kettőnk között, hogy ez nem az én dolgom. Gyenge. Nagyon gyenge. Nincs benne semmi tartás, ugyanakkor olyan határozott, hogy az valami elképesztő. Csak hajtja a maga igazát és annak ellenére, hogy ő mindig mindenkinek "jót akar", sikerült már másokat, többek között engem is megbántania. Nagyon.
Tudom, hogy a szerelem és az ehhez tartozó dolgok még nagyon jó barátnők között is lehetnek tabuk, de egyrészt nálunk ez nem volt eddig így, másrészt még ha el is vonatkoztatok ezektől, akkor is óriási hatással van a jellemére. Negatívan, persze.
Nem mondanám, hogy ezelőtt ilyen volt. Az a bizonyos szörnyű ex óta nem tudom visszabillenteni őt a helyére. Félek, hogy megint oda lyukadok ki, ahová 2-3 évvel ezelőtt, csak most én leszek az, aki szarban hagyja a másikat. Kicsit túl sokat gondolok a másikra, a látszat ellenére és ideje lenne megrázni magam és a sarkamra állni, de mindig csak halogatom.
Adjak még egy esélyt? Folyton azt adok. Legyek kemény? Így is mindig az vagyok. Hiába mondok bármit is, csakúgy átsuhan az agyán. Keres mást, aki biztosítja őt a saját álláspontja felől. Akkor miért engem kérdez? Úgyis tudja, mit fogok mondani, én nem tajtékzom úgy, ahogy ő...