2011. május 26., csütörtök

Ültem

a Hervisben: anya éppen próbált, én pedig az egyik tükör előtt ültem. Szemeztem a tükörképemmel.
A kócos szőke még rendben van, a pisze orrom is, viszont ahogy mentem lejjebb, újra elkapott a régi érzés. Széles vállak, vastag karok, nagy mellek, nagy has, keskeny csípő, vastag combok, túlságosan is izmos vádli és lúdtalp.
Gyűlölöm magam.
Rég éreztem, de most olyan, mintha soha nem is múlt volna el...

Nincsenek megjegyzések: