minden próbálkozás, azt, akit egyszer már közel engedtél, nehezen fogod magadból kitaszítani. Számtalanszor eldöntöttem már, hogy nem leszek vele többé őszinte, hogy soha többé nem engedem, hogy kihasználjon, de mégis beleesem ugyanazokba a hibákba újra és újra. Sohasem volt felhőtlen a barátságunk, mindig volt benne egy fekély, amit nem lehetett kiírtani: féltékenység, harag, meg nem értettség, ellentétek, negatív befolyásolás, idegesség... de mégsem tudom kitörölni az életemből.
Jó lenne egy delete gomb. Annyival egyszerűbb lett volna és lenne most is az életem, ha ő nincs, de mégis folyton visszatalálok hozzá. Most már látom, hogy legfőképpen nekem árt ez a kapcsolat, mégsem szállok ki belőle.
Ez az, amit a legjobban utálok és ami miatt mindig nevetek másokon: értelmetlen dráma. És lám, én is itt vagyok.
1 megjegyzés:
énblog újbejegyzés(5th) meglepi neked. :)
Megjegyzés küldése